A MÓRÁSOK FÁSíTOTTAK Ültess fát a jövőért
Aki fát ültet életet ad.
Aki életet ad, jövőt teremt.
Idén nyáron ismét életrekelt a kanizsamonostori néptánc tábor. Sok-sok gyermek sátrának adott otthont a csókai húsgyár tulajdonában lévő épület udvara.
A legnagyobb melegben is szivvel lélekkel tanulták a gyermekek a néptáncot, népdalokat, gyöngyfűzést, nemezelést. Lesték ugyan, hogy hol találnak egy kis hűvöst, hiszen ott kellemesebb a munka, debizony alig adott árnyékot néhány fa.
Csodáltam a gyerekeket, hogy panasz nélkül viseltek minden éjszakát a felforrt sátrakban. Végig futott gondolataimban a faültetés, mivel az adhat hűvöst a sátraknak. Ugyanakkor az is, hogy az ember sajár portáján azt csinál amit akar, de másén? Ezért el hesegettem magamtól a gondolatot. Nemrégiben a Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság hozzájárulásával sikerült végre megvásárolni az épületet a hozzátartozó portával együtt. Végre végérvényesen gazdát talált a kanizsamonostori táborhely. Ez azt jelenti, hogy kedvünkre bonthatunk, építhetünk, kertészkedhetünk, hogy kellemessebbé, emberibbé, lakhatóbbá tegyük a tábort minden pihenni vágyó számára. Német Antal feketetói magánválalkozó nemrégiben 300 facsemetét ajándékozot a csókai Móra Ferenc Művelődési Egyesületnek azzal a feltétellel, hogy a tábor területén ültessük el (szilfa, nemes-akác). Nagy örömmel fogadtuk a facsemetéket, mivel most hogy az egyesületé az ingatlan, nyugodtan fásíthatjuk a területet. Azt mondják, hogy aki fát ültet,az bízik a jövőbe. Nos, talán ezért ajándékozott meg bennünket ez a fiatalember ennyi facsemetével. Bízik bennünk. Hiszem, hogy egy véleményen vagyunk abban, hogy tudatosan és közösen kell építenünk a jövőnket, hogy gondolkodó emberek felelős cselekedetei által boldogulhat ez a kis közösség.
A mostani faültetést tekinthetjük akár szimbólumnak is. Azt kívánjuk világosan és egyértelműen mindenki tudtára adni, hogy segíteni szeretnénk egy olyan falufejlesztési program létrehozásában, amelynek megvalósításában velünk együtt vesznek részt a helybéliek is, a kanizsamonostoriak.
Egyesületünk apraja nagyja résztvett a faültetésben. Annak ellenére, hogy csak a szülőket hívtuk segítségül a gyerekek is feltalálták magukat az akcióban. Apukák ástak, anyukák ültettek, a gyerekek locsoltak.
Megvolt a munkamegosztás. Bízom benne, hogy az a gyerek, aki segédkezett a munkában, biztosan nem fogja letördelni a fák ágait, hanem féltőn figyeli, hogyan növekszik, válik árnyat adó fává az általa ültetett csemete.
Lehet, hogy az ő sátrának fog árnyékot vetni meleg nyári napokon a tábor ideje alatt? Nos majd kiderül.
Mindenesetre a faültetés nem csak a jövőbe vetett hitet jelképezi. Az elültetett, felnövekvő facsemete oxigénnel ajándékozza meg az embereket, ahogyan a mi kis közösségünk is megajándékozza munkájával a társadalmat. Közös értékeink megóvása érdekében szeretnénk kérni a lakosság figyelmét, védelmét, támogatását és segítségét.
K.T.E.
|